fbpx

Alkalmazottból vállalkozó lettem – Keszthelyi Péter

“Elegem lett a számomra ésszerűtlen keretekből, és abból, hogy mások osztják be az időm.”
Szerettem az életem eddigi összes állását, munkáját, munkahelyét. Utólag visszanézve sokat köszönhetek mindegyiknek a tanultak, a tapasztalatok, a megismert emberek, kapcsolatok miatt. Ha bármelyik is kimaradt volna a láncból, vagy az egymásra épülő sztorikból, most biztos, hogy teljesen máshol lennék, mással foglalkoznék.

A sztori

Tisztán emlékszem, hogy gyerekkoromban az ezerszer megnézett, kedvenc filmem a Dupla, vagy semmi volt Michael J. Fox-szal. Már nem sokra emlékszem a filmből, de arra igen, hogy minden alkalommal, amikor néztem, újra és újra eldöntöttem, hogy mindegy, hogy milyen munkám lesz egyszer, de öltönyben, nyakkendőben akarok dolgozni. Középiskolában informatikát és könyvvitelt, gazdasági ismereteket tanultam. Annyira „szerettem” iskolába járni, hogy el is döntöttem, hogy eszem ágában sincs nappali tagozaton tovább tanulni, így 18 évesen dolgozni kezdtem, majd munka mellett marketinget tanultam tovább. 

Az első munkahelyem egy biztosítótársaság volt, ahol back office ügyintéző voltam. Imádtam a kollégáim, a munkám, a multis környezetet és megvalósult a gyerekkori álom, miszerint minden reggel nyakkendőt köthettem 🙂
Egy évvel később a konditeremben megismertem egy srácot, akivel utána squash-olni jártunk. Egyik ilyen fallabdázás közben mondta, hogy egy barátjának testvére egy német cég magyarországi leányvállalatának ügyvezetője és értékesítőt keresnek. Elmentem interjúra és sosem felejtem el, hogy az ügyvezető alkudta felfelé a fizetési igényem a céges autó és hasonló bónusz kiegészítők mellé 19 éves koromban. Ott is nagyon szerettem dolgozni, rengeteget tanultam, a kollégáimat nagyon csíptem, a cégvezető óriási példaképem volt.
Utána néhány éven keresztül egy üzleti tréningeket és tanácsadásokat szolgáltató cég volt az utolsó munkahelyem alkalmazottként. Izgalmas volt, hogy minden héten más és más iparágban dolgozó kisebb-nagyobb cég működésébe, sajátosságaiba láthattam bele, és kihívás volt, hogy például kedden egy autómárka kereskedéseinek tartottam értékesítési tréninget, csütörtökön egy bútoráruház csoportvezetőinek kommunikációs tréninget, hétvégén pedig egy gépgyártó cég felsővezetésének értékesítési- és marketingstratégia tanácsadást. 

Azért érlelődött egy idő után a váltás gondolata, mert voltak olyan céges belső szabályok, amiket ésszerűtlennek, vagy értelmetlennek gondoltam, másrészt egyre nehezebben viseltem, hogy más osztja be az időm. A döntés abban a pillanatban született meg, amikor miután hetek óta minden nap dolgoztam, hétvégén is, hétfőn reggel 8:45-re az irodába érve Kriszti (akit amúgy imádtam) a recepción beszólt, hogy késtem, mivel neki kiadták, hogy szóljon azoknak, akik nem értek be a 8 órás munkakezdésre. Pedig én nem késtem, csak akkor értem be, nem is akartam hamarabb. 

Egyetlen terv volt, a saját vállalkozás. Azt sem tudtam, hogy mivel akarok foglalkozni, csak annyit, hogy SAJÁT és EGYEDÜL. 

Volt a leendő tevékenységgel kapcsolatban egy halom szempont, ami tölcsérként szűkítette folyamatosan az ötleteket. Így a tölcsér alján az pottyant ki, hogy ingatlanértékesítő leszek. Az értékesítés és a marketing volt az életem, nagyon szerettem, az ingatlanokat pedig annyira imádtam, hogy Budapest egyes részein olyan csodálattal bámészkodva sétáltam, hogy az orromba esett az eső. 

Miután sikerült találnom egy olyan területet, ahol a szolgáltatók 80%-a kókler, vagy konkrétan szélhámos, tudtam, hogy itt még a telített piac ellenére is sikereket lehet elérni, ha valaki meglepő módon azt a szolgáltatást nyújtja, amit a valóban kellene. Büszke vagyok arra, hogy évek óta szinte nincsenek „új, vadidegen” ügyfeleim, hanem csak visszatérők, vagy olyanok, akik a korábbi ügyfeleim ajánlása okán keresnek meg akár kiadó, akár eladó lakásaikkal kapcsolatban.

Az elmúlt 14 évben, vállalkozóként újra és újra tapasztalom, hogy a folyamatos fejlődés, fejlesztés, szintlépés létszükség. Arra törekszem, hogy mindig tanuljak azért, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsam, és ehhez igyekszem mindig a legjobbaktól tanulni. Amikor tárgyalástechnikát akartam tanulni Végh Józsefet, az egykori túsztárgyalót kerestem, amikor most épp a fotózásban szeretnék fejlődni, Lesták Ádámtól, az általam ismert egyik legjobb enteriőr fotóstól kértem segítséget. 
Azt gondolom, hogy ha valaki belevág a vállalkozósdiba, csak így érdemes, mert ha megragadsz a középszernél, akkor örök életedre csak a küzdelem marad és izzadtságú taposómalom azért, hogy újabb és újabb ügyfeleket szerezz magadnak.
Mi a legnehezebb vállalkozóként?
Számomra nehézséget kizárólag a saját fegyelmezetlenségem jelent a vállalkozói életmódban. Mivel nincs főnököm, nincs számonkérés, így sok olyan projektem van, amit hónapok, vagy éppen évek óta tervezek, de nem állok neki. 

Mi az üzeneted azoknak, akik még nem vágtak bele?

Az, amikor valamit, a saját ötleteid alapján, teljesen más nézőpontból és más megközelítéssel kezdesz el csinálni, mint a piac többi szereplője és ezzel sikeres vagy, elégedettek az ügyfeleid, az óriási büszkeséget tud okozni. 

Keszthelyi Péter

06-20-773-7359

www.keszthelyipeter.hu 

Ha Te is belevágnál a vállalkozásod kiépítésébe és elindulnál a szabaddá válás útján, akkor gyere el az UP academy vállalkozói képzéseire: www.upacademy.hu

 

 

 

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Vállalkoznál?

Ebben a mini e-bookban összeszedtünk azt a 9+1 teendőt, ami az alapja az alkalmazotti létből vállallkozóvá válásnak.

Hasonló tartalom

Kérjük add meg hova küldhetjük az ingyenes ebookot!

FIGYELEM!

Értékes szakmai tartalomért, vállalkozói témájú cikkekért, programjainkért iratkozz fel hírlevelünkre!

ÁLLJ!

Ebben a mini e-bookban összeszedtünk azt a 9+1 teendőt, ami az alapja az alkalmazotti létből vállallkozóvá válásnak.

Kérjük add meg hova küldhetjük az ingyenes ebookot!

Nézd meg emailed!

Elküldük az ebookot a megadott emailcímre. Sok sikert!

Köszönjük, hogy feliratkoztál hírlevelünkre!