fbpx

Alkalmazottból vállalkozó lettem – Gál Melinda

“Nem akartam előnytelen kompromisszumokat kötni”

Minden lépésnek megvolt a helye az életemben, amelyek után ma vállalkozóként, virtuális asszisztensként főként itthonról dolgozom. Sok tanulás, kudarc és öröm után ma azt érzem, hogy a helyemen vagyok. Ma is sokszor kell megküzdenem előítéletekkel akár vállalkozóként, vagy pláne női vállalkozóként – de ezt ma már kihívásként élem meg és további folyamatos fejlődésre sarkall, ettől leszek nap, mint nap jobb és erősebb.

A sztori

Teljesen átlagos gyerekként, teljesen átlagos családba születtem és éltem. Annyiban nem voltunk mindennaposak talán mégsem, hogy a szüleim mindig támogattak (engem és a testvéreimet is), amiért nem tudok eléggé hálás lenni. Ők sosem voltak vállalkozók, teljesen átlagos életet éltek, de mind mentálisan, mind anyagilag ahogy csak tudtak támogattak. Így nyílhatott ki előttem a világ egy kisvárosi kereskedelmi szakközépiskola után a nagyvárosban a tanítóképző főiskolán. Életem legszebb, leggondtalanabb négy éve volt. Bár azt már a főiskolán sejtettem, hogy tanítani sosem fogok, és a kommunikációs diplomámat is hamar szögre akasztottam, mikor rájöttem, hogy az újságírás sem úgy működik, ahogy én reméltem. Ebből a szempontból, mindig álmodozó voltam: középiskolában irodalmi kávéházat akartam nyitni, a főiskolán irodalmi, színházi szaklapokban akartam veretes írásokkal megörvendeztetni az olvasókat. Budapestre költözve rájöttem, hogy ami engem érdekel/ne az vagy az olvasókat, de még az újságokat sem érdekli – én pedig nem tudtam/akartam bulvárt írni. Ezért hamar visszatértem a kereskedelemhez és ügyfélszolgálati ügyintézőtől, a cipő üzletvezetőn át, a multi áruházlánc osztályának menedzsmentjéig sok mindent csináltam néhány éven belül – kerestem a helyem. Aztán egy véletlen folytán – egyik korábbi volt kollégámmal történt beszélgetés után egy hirtelen ugrással a pénzügyi pályára nyergeltem át és lettem az egyik kereskedelmi bankban lakossági referens. Nagyon sokat köszönhetek az ezt követő nagyjából 10 évnek, sokat tanultam pénzügyből, vállalati kultúrából, vállalkozói ismeretekből – és 2 bankban eljutottam a lakossági referenstől a fiókvezetői pozicíóig. Ebben a szerepben kihasználhattam mindazt, amit pedagógiáról, motivációról és a pénzügyekről megtanultam. Imádtam, ráadásul a magyar átlaghoz képest jól kerestem, nekem legalábbis bőven elég volt.

Ha nem nő lennék és nem születnek meg időközben a lányaim jó eséllyel még ma is ott lennék. De mondom én átlagos vagyok, így férjhez mentem és született két kislányom és bár a nagyobbik születése után még megpróbáltam visszatérni a bankba – gyorsan rá kellett jönnöm, hogy a napi maximum 2 óra nekem nem elég a gyermekeimből. Így eljöttem és bár akkor még nem tudtam, hogy merre vezet az utam, azt tudtam, hogy ott nem tudom megvalósítani azt, amit szeretnék. Nem tudtam volna jól dolgozni úgy, hogy közben nincs folyamatosan lelkiismeretfurdalásom. 

Ezután folyamatosan keresgéltem nagyjából 2 éven keresztül, hogy mi lenne, lehetne az, amit tudnék úgy csinálni, hogy anyagilag is megérje és közben a gyermekeimet is lássam felnőni. Megszületett időközben a kisebbik lányom, túl estem két műtéten, amik szintén azt erősítették bennem, hogy nekem itthon a helyem, mert sosem tudhatom mikor lesz vége….  DE írtam már? Átlagos vagyok (bár voltam a színművészetin is felvételizni – nem vettek fel persze – ugye sejtjük?) nem értek az informatikához, nem jó a kézügyességem, nem tudok kiemelkedő szinten nyelveket… nem értek semmi különlegeshez. Elkezdtem hát dolgozni egy majd két céggel olyan adminisztratív teendők kapcsán, melyek nem igényelték, hogy én bejárjak az irodába és egyszer csak rám talált a virtuális asszisztencia. Ugyanakkor, ahogy egyre több hasonló projekt talált meg, vagy találtam meg én – arra is rájöttem, hogy semmi extra tudásom nincs, de nagyon hamar és komplexen látok át folyamatokat, rendszereket, jól tudom rendszerbe tenni és folyamatoptimalizálni az egymást követő lépéseket…. és azt is észrevettem, hogy erre igény van. 

Hol tartasz most?

Azóta már nem egyedüli virtuális asszisztensként dolgozom, hanem egy „laza szövetségben” működő csapattal karöltve – a Profiasszisztens égisze alatt számtalan rendszeres havi állandó megbízásunk és több visszatérő projektekkel minket újra és újra megkereső ügyfelünk van. 

Mi a legnehezebb vállalkozóként?

Számomra a legnehezebb a vállalkozói létben a mindennapok rutinja előli „menekülés”. Tudom, hogy minden nap dolgoznom kell azért, hogy tovább fejlődjünk, mert ha megállunk akkor abból nagyon hamar megkezdődik a hanyatlás. Nekem legalábbis ez kellett ahhoz, hogy ma is vállalkozó legyek, hogy rájöjjek akkor is ki kell tartanom, ha épp egy kudarc ér vagy hibáztam. Ha továbbmegyek kijavítom a hibám és tanulok a kudarcból, akkor előbb utóbb jönnie kell a sikernek is.

Mi az üzeneted azoknak, akik még nem vágtak bele?

Éppen ezért aki még nem vágott bele, annak is csak azt tudom javasolni, hogy hajrá, indulj neki – és ne add fel az első buktatónál- a kitartás meg fogja hozni a gyümölcsét.

www.profiasszisztens.hu

Ha Te is belevágnál a vállalkozásod kiépítésébe és elindulnál a szabaddá válás útján, akkor gyere el az UP academy vállalkozói képzéseire: www.upacademy.hu

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Vállalkoznál?

Ebben a mini e-bookban összeszedtünk azt a 9+1 teendőt, ami az alapja az alkalmazotti létből vállallkozóvá válásnak.

Hasonló tartalom

Kérjük add meg hova küldhetjük az ingyenes ebookot!

FIGYELEM!

Értékes szakmai tartalomért, vállalkozói témájú cikkekért, programjainkért iratkozz fel hírlevelünkre!

ÁLLJ!

Ebben a mini e-bookban összeszedtünk azt a 9+1 teendőt, ami az alapja az alkalmazotti létből vállallkozóvá válásnak.

Kérjük add meg hova küldhetjük az ingyenes ebookot!

Nézd meg emailed!

Elküldük az ebookot a megadott emailcímre. Sok sikert!

Köszönjük, hogy feliratkoztál hírlevelünkre!